Nagykáta történeti kronológiája
XI-XII. sz. Régészeti forrás: a Kenderhalmon feltárt falu valószínűleg Nagykáta Árpád- kori előzménye volt
1221. Okleveles forrás: a Váradi Regestrumban "Káta falu" létezését bizonyító adat
1433. július 13-i keltezésű oklevél említi először "Kátha" Szent Györgyről elnevezett templomát
1552-53. A török elpusztította a települést, de hamarosan újra benépesült
1607. A város újra benépesülésének bizonyítéka egy 1476-ban nyomtatott Bibliában az egykori tulajdonos bejegyzése: "Losonczy Plebanus … Nagy-Katy Ao. 1607."
1630. A város legrégibb, ismert pecsétje
1661. Nagy falupusztulás
1663. Káthay Ferenc eladja birtokait Keglevich Miklósnak
1686. Újabb pusztulás
1698. augusztus 21-én nyitja meg Odoly János plébános az anyakönyvet
1704. április 19. II. Rákóczi Ferenc első Pest megyei állomása Nagykáta
1706. március 1-jén Pest vármegye közgyűlése Nagykátán
1716. A község első ismert tanítómestere Buday István
1739. július 2. Fogadalmi ének a "Boldogságos Szép Szűz Máriához" a pestisjárvány megszűnéséért
1743. Mária Terézia kiváltságlevele: Nagykáta mezővárosi rangot kap
1745. A templom újjáépítése és kibővítése
1770. Kihirdetik az úrbérrendezés végrehajtását
1774. Historia Domus …
1790-92. Az első iskola építése (1 tanterem)
1797. november 23. Mátray (Rothkrepf) Gábor születése
1823. Mozgalom a céhes ipar beindításáért
1831. Kolerajárvány
1839. I. Ferdinánd engedélyezi a céheket
1849. április 4-én Nagykáta és Tápióbicske határában győztes csata zajlik
1849. április 5-én Nagykátára látogat Kossuth Lajos és Görgey Artúr
1850. Nagykáta járási székhely rangot kap; az első telekkönyvvezető kinevezése
1856. Bővítik az iskolát (+ 1 tanterem, 1869-78. községi, majd újra felekezeti)
1857. Az első írásos nyom az önkéntes tűzoltók létéről
1868. Önálló zsidó hitközség
1871. Az utolsó nagy betelepülés (Keglevich Béla birtokának eladása)
1872. Megszüntetik a céhes ipart
1874. A Nagykátai Kerületi Vegyes Ipartestület megalakulása
1875. A Nagykátai Társas Kör megalakulása
1880-90. A Szolnok-Újszász-Nagykáta-Budapest vasútvonal építése
1883. Új iskola építése (Kántor iskola). Leromlott állapota miatt 1904-ben lebontották és újraépítették.
1884. A zsidó iskola szervezése
1886. Egy tantermes népiskola a Gazdag utcában
1890. Az Ipartestület megalakulása
1891. A Hungária Szőlőtelep alapítása (260 magyar hold)
1893. Nagykáta és Vidéke Független Néplap és a A Függetlenségi és ’48-as Olvasókör megalakulása
1894. A Polgári Olvasókör megalakulása
1895. Zsidó iskola épül
1896. Megnyílik az első óvoda
1898. A Kaszinó könyvtárának levéltári emlékei
1899. Helyi nyomda: Perényi Elek
1899-1905. Nagykátai Hírlap. A Nagykátai Járás Hivatalos Közlönye
1901. Az Ipartestületi Önképző Kör könyvtárának megnyitása
1902. Új iskola építése (Alsóegreskátán); a Nagykátai Nyomdatársaság megalakulása
1902. szeptember 21-én az újjáépített városháza felavatása
1903. Az Epresi iskola építése (egy tanterem, tanítói lakás); a templom átépítése
1904. A Katolikus Kör megalakulása (1942-ig működött)
1906. A Rákóczi Ferenc Kör megalakulása
1907. A Kossuth Kör megalakulása, Simonyi Simon könyvnyomdája
1908. Az Önkéntes Tűzoltó Testület megalakulása
1909. A Polgári Kaszinó megalakulása
1909. július 15-én Polonyi Ferencné és Krajcsovits Lajosné 600 öl területű ingatlant ajándékoz Nagykáta községnek a Tápió partján az 1849-es emlékmű felállításához
1910. A Tápióvölgyi Lecsapoló Társulathoz csatlakozik Nagykáta is. Megépül Nagykáta kereskedelmi központja, a Bazársor.
1909-1914. Nagykátai Járási Hírlap. (Hetilap)
1911. A Gazdakör megalakulása
1912. A Vásártéri iskola felépül (polgárinak szerették volna, de elemiként indul)
1920. Állami Polgári Fiú- és Leányiskola indul az ún. tornyos iskolában. A Földmíves Ifjak Önképző Egyletének megalakulása
1922. A Nagykátai Iparosok Önképző Egyletének megalakulása. Az Erekközi Földműves Gazdakör megalakulása
1923. A Felsőegreskátai Kisgazda Kör megalakulása
1925. Tanonciskola
1927. Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság, (Elnök: Gemperle Károly)
1928. Új római katolikus leányiskola (Zárda utca) és megalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt alapszervezete
1930-as évek elején nyílt az artézi strandfürdő (1970-ben bezárták)
1934-35. Közérdek. (Hetilap)
1935-47. Nagykátai Járás. (Hetilap)
1936-44. Katolikus Szó. (Évente négyszer megjelenő újság)
1937-38. Magyarság Útja. (Megjelenik évente négyszer)
1939. Pisch (Lépesfalvi) Márton könyvnyomdája
1938-39. Szétválasztják az Állami Polgári Fiú- és Leányiskolát
1940. Megalakul a KALÁSZ
1941. Megalakul a KALOT
1944. november 13-án Nagykátára megérkeznek a szovjet katonai alakulatok
1945. A Járási Rendőrkapitányság megalakulása
1946. Szent László Római Katolikus Általános Iskola és az Állami Általános és Polgári Iskola indulása
1947. Az első állami általános iskola
1948. Megszűnik az Állami Polgári Fiú- és Leányiskola és a Tüdőgondozó megalakulása
1949. "Új Barázda Tsz" megalakulása
1950. A Községi Tanács megalakulása és a gimnázium alapítása
1951. A Ceglédi Körzeti Könyvtárnak Nagykátán letéti könyvtára létesül és az építőipari KTSZ megalakulása
1953. A Községi Könyvtár alapítása
1954. A Bölcsőde létesítése és a Kultúrház megnyitása
1955. Járási Szülőotthon létesül
1956. A Minőségi Háziipari Szövetkezet megalakulása
1957. A Községi Könyvtár Járási Könyvtár rangot kap
1958. A gimnázium új épülete elkészül. Április 27-én a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat megalakulása
1959. A Járási Rendelőintézet megalakulása és a mezőgazdasági szakközépiskola beindulása a gimnáziumon belül
1960. A Mentőállomás létrejötte, a gimnázium kollégiuma is ekkor indul
1961. A Járási Könyvtár mai épületébe költözik, valamint megalakul a Kossuth és a Magyar-Koreai Barátság Termelőszövetkezet
1963. Az MSZMP Járási Bizottságának új épülete elkészül, s ebben az évben adják át a gimnázium mellett a kollégiumi épületet
1964. A Járási Könyvtár Gyermekrészlegének kialakítása
1967. A Művelődési Központ átalakítása, felújítása
1968. A Terményforgalmi Vállalat (750 vagonos) gabonatárolójának átadása
1969. A Nagykőrösi Konzervgyár Gyümölcs- és Zöldségszárító Üzeme a községben; megszűnik a felsőegreskátai iskola; a Telefongyár Nagykátai Gyáregységének letelepülése
1970. A 223. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet épülete elkészül, a Szakorvosi Rendelőintézet új épületbe költözik
1970-71. A vasút második vágányának újraépítése
1971. A Járási Tanács utóda a Járási Hivatal, a Járási Könyvtár fenntartója a Nagyközségi Tanács, a "Káta" Áruház átadása
1972. A tanyasi iskolákat az I. sz. Általános Iskolához csatolják; a Gyermekkönyvtár átadása; a vasút villamosítása; a Vízmű építése. Szennyvízcsatorna-hálózat építése
1973. A Járási Rendőrkapitányság új épületet kap; megszűnik az erekközi iskola
1978. Az első természetvédelmi terület kijelölése
1979. Az MSZMP Nagyközségi Bizottsága új épületet kap
1980. Megszűnik a Szülőotthon
1981. A Zeneiskola önálló épületbe költözik a Dózsa György útra
1982. Öregek Napközi Otthona indul
1983. Megalakul a Nagykáta Barátainak Köre civil szerveződés
1985. A Sancella-Hungary Kft. letelepedése Nagykátán; a tájház megnyitása
1987. A Zeneiskola igazgatósága Nagykátán
1989. A Nagykáta Barátainak Köre szerkesztésében megjelenik a Nagykátai Újság első száma; március 15-én Nagykáta elnyeri a városi rangot ; a 2. sz. Általános Iskola Mátray Gábor nevét veszi fel; a Szakmunkásképző bővítése 4 tanteremmel és kazánházzal, a vasútállomást felújítják, gyalogos aluljárót adnak át.
1990. A nagykátai II. sz. víztározó természetvédelmi területté nyilvánítása; a Magyar Autóklub műszaki állomásának megépülése; augusztus 17-én elkészül a Mentőállomás új épülete
1991. Városi szeméttelep kialakítása
1992. Új, tulipános címer és zászló
1993. A Városi Könyvtár bővül egy kiállító- és olvasóteremmel; június 1-jén a bölcsőde megszüntetése; októberben gázfáklyagyújtás; december 1-jén a gimnázium tulajdonjogáról lemond az önkormányzat
1994. Időskorúak Gondozási Központja – az épület felújítása, jelentős bővítése; a Körzeti Zeneiskola Liszt Ferenc nevét veszi fel
1995. Nagykátán alapítványt hoznak létre a Tápió-vidék természeti értékeinek védelmére; megjelenik Kucza Péter: Nagykáta – Képek a múltból című könyve
1996. A Monor Telefon Társaság kiépíti a telefonhálózatot; megszűnik a Telefongyár
1998. Megnyílik a termálfürdő; a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet kialakítása 4515 ha területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretein belül; felépül a Jehova Tanúi Nagykátai Gyülekezetének Királyságterme.
1999. Megjelenik Lakatos Gyula: Nagykáta története a kezdetektől 1848-ig című könyve; július 10-én Nagykátán és környékén a 3-4 óra alatt lehullott 400 mm-nyi csapadék súlyos károkat okoz.; megkezdi működését a 20 millió dolláros beruházással felépített Clarion gyár; az Időskorúak Gondozási Központjában főzőkonyha épül
2000. Megjelenik a nagykátai Kucza Péter: Ahogyan nagyszüleink látták: Képek a Tápió-vidék múltjából című könyve
2001. márciusban felavatják a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretein belül működő Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet irodáját.
2002. Kívül-belül megújul a Liszt Ferenc Zeneiskola és a Zárda utcai Váci Mihály Általános Iskola épülete, átépítik, bővítik, korszerűsítik a városi piacot.
1221. Okleveles forrás: a Váradi Regestrumban "Káta falu" létezését bizonyító adat
1433. július 13-i keltezésű oklevél említi először "Kátha" Szent Györgyről elnevezett templomát
1552-53. A török elpusztította a települést, de hamarosan újra benépesült
1607. A város újra benépesülésének bizonyítéka egy 1476-ban nyomtatott Bibliában az egykori tulajdonos bejegyzése: "Losonczy Plebanus … Nagy-Katy Ao. 1607."
1630. A város legrégibb, ismert pecsétje
1661. Nagy falupusztulás
1663. Káthay Ferenc eladja birtokait Keglevich Miklósnak
1686. Újabb pusztulás
1698. augusztus 21-én nyitja meg Odoly János plébános az anyakönyvet
1704. április 19. II. Rákóczi Ferenc első Pest megyei állomása Nagykáta
1706. március 1-jén Pest vármegye közgyűlése Nagykátán
1716. A község első ismert tanítómestere Buday István
1739. július 2. Fogadalmi ének a "Boldogságos Szép Szűz Máriához" a pestisjárvány megszűnéséért
1743. Mária Terézia kiváltságlevele: Nagykáta mezővárosi rangot kap
1745. A templom újjáépítése és kibővítése
1770. Kihirdetik az úrbérrendezés végrehajtását
1774. Historia Domus …
1790-92. Az első iskola építése (1 tanterem)
1797. november 23. Mátray (Rothkrepf) Gábor születése
1823. Mozgalom a céhes ipar beindításáért
1831. Kolerajárvány
1839. I. Ferdinánd engedélyezi a céheket
1849. április 4-én Nagykáta és Tápióbicske határában győztes csata zajlik
1849. április 5-én Nagykátára látogat Kossuth Lajos és Görgey Artúr
1850. Nagykáta járási székhely rangot kap; az első telekkönyvvezető kinevezése
1856. Bővítik az iskolát (+ 1 tanterem, 1869-78. községi, majd újra felekezeti)
1857. Az első írásos nyom az önkéntes tűzoltók létéről
1868. Önálló zsidó hitközség
1871. Az utolsó nagy betelepülés (Keglevich Béla birtokának eladása)
1872. Megszüntetik a céhes ipart
1874. A Nagykátai Kerületi Vegyes Ipartestület megalakulása
1875. A Nagykátai Társas Kör megalakulása
1880-90. A Szolnok-Újszász-Nagykáta-Budapest vasútvonal építése
1883. Új iskola építése (Kántor iskola). Leromlott állapota miatt 1904-ben lebontották és újraépítették.
1884. A zsidó iskola szervezése
1886. Egy tantermes népiskola a Gazdag utcában
1890. Az Ipartestület megalakulása
1891. A Hungária Szőlőtelep alapítása (260 magyar hold)
1893. Nagykáta és Vidéke Független Néplap és a A Függetlenségi és ’48-as Olvasókör megalakulása
1894. A Polgári Olvasókör megalakulása
1895. Zsidó iskola épül
1896. Megnyílik az első óvoda
1898. A Kaszinó könyvtárának levéltári emlékei
1899. Helyi nyomda: Perényi Elek
1899-1905. Nagykátai Hírlap. A Nagykátai Járás Hivatalos Közlönye
1901. Az Ipartestületi Önképző Kör könyvtárának megnyitása
1902. Új iskola építése (Alsóegreskátán); a Nagykátai Nyomdatársaság megalakulása
1902. szeptember 21-én az újjáépített városháza felavatása
1903. Az Epresi iskola építése (egy tanterem, tanítói lakás); a templom átépítése
1904. A Katolikus Kör megalakulása (1942-ig működött)
1906. A Rákóczi Ferenc Kör megalakulása
1907. A Kossuth Kör megalakulása, Simonyi Simon könyvnyomdája
1908. Az Önkéntes Tűzoltó Testület megalakulása
1909. A Polgári Kaszinó megalakulása
1909. július 15-én Polonyi Ferencné és Krajcsovits Lajosné 600 öl területű ingatlant ajándékoz Nagykáta községnek a Tápió partján az 1849-es emlékmű felállításához
1910. A Tápióvölgyi Lecsapoló Társulathoz csatlakozik Nagykáta is. Megépül Nagykáta kereskedelmi központja, a Bazársor.
1909-1914. Nagykátai Járási Hírlap. (Hetilap)
1911. A Gazdakör megalakulása
1912. A Vásártéri iskola felépül (polgárinak szerették volna, de elemiként indul)
1920. Állami Polgári Fiú- és Leányiskola indul az ún. tornyos iskolában. A Földmíves Ifjak Önképző Egyletének megalakulása
1922. A Nagykátai Iparosok Önképző Egyletének megalakulása. Az Erekközi Földműves Gazdakör megalakulása
1923. A Felsőegreskátai Kisgazda Kör megalakulása
1925. Tanonciskola
1927. Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság, (Elnök: Gemperle Károly)
1928. Új római katolikus leányiskola (Zárda utca) és megalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt alapszervezete
1930-as évek elején nyílt az artézi strandfürdő (1970-ben bezárták)
1934-35. Közérdek. (Hetilap)
1935-47. Nagykátai Járás. (Hetilap)
1936-44. Katolikus Szó. (Évente négyszer megjelenő újság)
1937-38. Magyarság Útja. (Megjelenik évente négyszer)
1939. Pisch (Lépesfalvi) Márton könyvnyomdája
1938-39. Szétválasztják az Állami Polgári Fiú- és Leányiskolát
1940. Megalakul a KALÁSZ
1941. Megalakul a KALOT
1944. november 13-án Nagykátára megérkeznek a szovjet katonai alakulatok
1945. A Járási Rendőrkapitányság megalakulása
1946. Szent László Római Katolikus Általános Iskola és az Állami Általános és Polgári Iskola indulása
1947. Az első állami általános iskola
1948. Megszűnik az Állami Polgári Fiú- és Leányiskola és a Tüdőgondozó megalakulása
1949. "Új Barázda Tsz" megalakulása
1950. A Községi Tanács megalakulása és a gimnázium alapítása
1951. A Ceglédi Körzeti Könyvtárnak Nagykátán letéti könyvtára létesül és az építőipari KTSZ megalakulása
1953. A Községi Könyvtár alapítása
1954. A Bölcsőde létesítése és a Kultúrház megnyitása
1955. Járási Szülőotthon létesül
1956. A Minőségi Háziipari Szövetkezet megalakulása
1957. A Községi Könyvtár Járási Könyvtár rangot kap
1958. A gimnázium új épülete elkészül. Április 27-én a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat megalakulása
1959. A Járási Rendelőintézet megalakulása és a mezőgazdasági szakközépiskola beindulása a gimnáziumon belül
1960. A Mentőállomás létrejötte, a gimnázium kollégiuma is ekkor indul
1961. A Járási Könyvtár mai épületébe költözik, valamint megalakul a Kossuth és a Magyar-Koreai Barátság Termelőszövetkezet
1963. Az MSZMP Járási Bizottságának új épülete elkészül, s ebben az évben adják át a gimnázium mellett a kollégiumi épületet
1964. A Járási Könyvtár Gyermekrészlegének kialakítása
1967. A Művelődési Központ átalakítása, felújítása
1968. A Terményforgalmi Vállalat (750 vagonos) gabonatárolójának átadása
1969. A Nagykőrösi Konzervgyár Gyümölcs- és Zöldségszárító Üzeme a községben; megszűnik a felsőegreskátai iskola; a Telefongyár Nagykátai Gyáregységének letelepülése
1970. A 223. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet épülete elkészül, a Szakorvosi Rendelőintézet új épületbe költözik
1970-71. A vasút második vágányának újraépítése
1971. A Járási Tanács utóda a Járási Hivatal, a Járási Könyvtár fenntartója a Nagyközségi Tanács, a "Káta" Áruház átadása
1972. A tanyasi iskolákat az I. sz. Általános Iskolához csatolják; a Gyermekkönyvtár átadása; a vasút villamosítása; a Vízmű építése. Szennyvízcsatorna-hálózat építése
1973. A Járási Rendőrkapitányság új épületet kap; megszűnik az erekközi iskola
1978. Az első természetvédelmi terület kijelölése
1979. Az MSZMP Nagyközségi Bizottsága új épületet kap
1980. Megszűnik a Szülőotthon
1981. A Zeneiskola önálló épületbe költözik a Dózsa György útra
1982. Öregek Napközi Otthona indul
1983. Megalakul a Nagykáta Barátainak Köre civil szerveződés
1985. A Sancella-Hungary Kft. letelepedése Nagykátán; a tájház megnyitása
1987. A Zeneiskola igazgatósága Nagykátán
1989. A Nagykáta Barátainak Köre szerkesztésében megjelenik a Nagykátai Újság első száma; március 15-én Nagykáta elnyeri a városi rangot ; a 2. sz. Általános Iskola Mátray Gábor nevét veszi fel; a Szakmunkásképző bővítése 4 tanteremmel és kazánházzal, a vasútállomást felújítják, gyalogos aluljárót adnak át.
1990. A nagykátai II. sz. víztározó természetvédelmi területté nyilvánítása; a Magyar Autóklub műszaki állomásának megépülése; augusztus 17-én elkészül a Mentőállomás új épülete
1991. Városi szeméttelep kialakítása
1992. Új, tulipános címer és zászló
1993. A Városi Könyvtár bővül egy kiállító- és olvasóteremmel; június 1-jén a bölcsőde megszüntetése; októberben gázfáklyagyújtás; december 1-jén a gimnázium tulajdonjogáról lemond az önkormányzat
1994. Időskorúak Gondozási Központja – az épület felújítása, jelentős bővítése; a Körzeti Zeneiskola Liszt Ferenc nevét veszi fel
1995. Nagykátán alapítványt hoznak létre a Tápió-vidék természeti értékeinek védelmére; megjelenik Kucza Péter: Nagykáta – Képek a múltból című könyve
1996. A Monor Telefon Társaság kiépíti a telefonhálózatot; megszűnik a Telefongyár
1998. Megnyílik a termálfürdő; a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet kialakítása 4515 ha területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretein belül; felépül a Jehova Tanúi Nagykátai Gyülekezetének Királyságterme.
1999. Megjelenik Lakatos Gyula: Nagykáta története a kezdetektől 1848-ig című könyve; július 10-én Nagykátán és környékén a 3-4 óra alatt lehullott 400 mm-nyi csapadék súlyos károkat okoz.; megkezdi működését a 20 millió dolláros beruházással felépített Clarion gyár; az Időskorúak Gondozási Központjában főzőkonyha épül
2000. Megjelenik a nagykátai Kucza Péter: Ahogyan nagyszüleink látták: Képek a Tápió-vidék múltjából című könyve
2001. márciusban felavatják a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretein belül működő Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet irodáját.
2002. Kívül-belül megújul a Liszt Ferenc Zeneiskola és a Zárda utcai Váci Mihály Általános Iskola épülete, átépítik, bővítik, korszerűsítik a városi piacot.
© 2008-2024 Nagykáta Város Önkormányzata